A törvény szelleme

„Ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat.” Efézusi levél 5:11.


Amit a keresztények tesznek, legyen átlátszó, mint a napsugár. 
Az igazság Istentől van; a hazugság és a hamisság ezernyi megnyilvánulása pedig az ördögtől. 
Aki bármi módon eltávolodik az igazmondástól, az a gonosz hatalmába juttatja magát. 
Igaz, hogy nem mindig könnyű a pontos igazságot szólnunk. 

Nem számolhatunk be az igazságról, ha nem ismerjük. 
Milyen gyakran előfordul, hogy előítélet, hiányos ismeret, helytelen mérlegelés akadályozza annak helyes megítélését, amiről szó van. 
Nem tudjuk az igazságot szólni, csak ha értelmünket mindenkor az irányítja, aki maga az igazság.
Krisztus Pál apostolon át erre utasít minket: „A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen.” (Kol. 4:6). 

„Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.” (Ef. 4:29) 

A Szentírás szerint Krisztus szavai elítélik a hamiskodó élcelődést, a léha, üres fecsegést, az erkölcstelenségre hajló társalgást. 
Megköveteli, hogy szavaink ne csupán igazak, de erkölcsileg is tiszták legyenek.
Akik Krisztustól tanulnak, azoknak nem lesz közösségük „a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel” (Ef. 5:11). 
Beszédükben csakúgy, mint életükben, őszinték, egyenesek, igazak lesznek, hiszen az azokkal való közösségre készülődnek, akiknek „álnokság sem találtatott szájában” (Ésa. 53:9)

 – GONDOLATOK A HEGYIBESZÉDRŐL, 

Megjegyzések