🌟KRISZTUS – „A BÉKE FEJEDELME”❣️

💞Boldogok a bĂ©kessĂ©gre igyekezƑk: mert Ƒk az Isten fiainak mondatnak” (Mt. 5:9)
Krisztus a „bĂ©ke Fejedelme”, ezĂ©rt az Ɛ kĂŒldetĂ©se helyreĂĄllĂ­tani földön Ă©s mennyen a bƱntƑl megrontott bĂ©kĂ©t. 
„MegigazulvĂĄn azĂ©rt hit ĂĄltal, bĂ©kessĂ©gĂŒnk van Istennel, a mi Urunk, JĂ©zus Krisztus ĂĄltal” 
(RĂłm. 5:1).

Aki beleegyezik, hogy elhagyja a bƱnt, Ă©s helyette Krisztus szeretete elƑtt tĂĄrja ki szĂ­vĂ©t, 
az mennyei bĂ©kĂ©ben rĂ©szesĂŒl.
A bĂ©kĂ©nek nincs mĂĄs alapja. Krisztus szĂ­vĂŒnkbe fogadott kegyelme Ă©s kegyessĂ©ge lefegyverzi az ellensĂ©geskedĂ©st; lecsöndesĂ­ti a viszĂĄlykodĂĄst, ehelyett szeretettel tölti meg a lelket. 
Akinek bĂ©kessĂ©g Ă©l szĂ­vĂ©ben Isten Ă©s embertĂĄrsai irĂĄnt, az nem lehet boldogtalan. 
IrigysĂ©g nem talĂĄl helyet szĂ­vĂ©ben, gonosz gyanakvĂĄs nem lel otthont benne; gyƱlölsĂ©g nem tud megĂĄllni ajtajĂĄnĂĄl. 
Az Istennel összhangban ĂĄllĂł szĂ­v a menny bĂ©kĂ©jĂ©ben rĂ©szesĂŒl, Ă©s a bĂ©ke ĂĄldĂĄsos hatĂĄsĂĄt ĂĄrasztja. 
A bĂ©ke lelkĂŒlete harmatkĂ©nt szĂĄll majd a vilĂĄgi gondoktĂłl megfĂĄradt szĂ­vekre.
Krisztus a bĂ©kessĂ©g ĂŒzenetĂ©vel kĂŒldi követƑit a vilĂĄgba. 
Aki a megszentelt Ă©let csöndes, öntudatlanul ĂĄldĂĄsos hatĂĄsĂĄval Krisztus szeretetĂ©t tanĂșsĂ­tja, 
aki szavĂĄval Ă©s viselkedĂ©sĂ©vel arra vezet mĂĄsokat, hogy elvessĂ©k a bƱnt, Ă©s Istennek adjĂĄk ĂĄt szĂ­vĂŒket, az bĂ©kessĂ©gszerzƑ.
A bĂ©kessĂ©gszerzƑk azĂ©rt is boldogok, mert Ƒk Isten fiainak mondatnak. 
BĂ©kĂ©s lelkĂŒletĂŒk a mennyel valĂł kapcsolatukat bizonyĂ­tja. Az ÜdvözĂ­tƑ Ă©des lĂ©gköre veszi körĂŒl Ƒket. ÉletĂŒk jĂł illata, jellemĂŒk szĂ©psĂ©ge nyilvĂĄnvalĂłvĂĄ teszi a vilĂĄg elƑtt, hogy Ƒk Isten gyermekei. 
Az emberek meglĂĄtjĂĄk Ă©s elismerik, hogy JĂ©zus Krisztussal voltak.

„És a JĂĄkĂłbnak maradĂ©ka olyan lĂ©szen a sok nĂ©p között, mint az ÚrtĂłl valĂł harmat, mint a zĂĄpor a fƱnek” (Mik. 5:7) 

Amikor ÉsaiĂĄs megjövendölte a MessiĂĄs szĂŒletĂ©sĂ©t, a MegvĂĄltĂłt a „bĂ©kessĂ©g FejedelmĂ©”-nek nevezte. Amikor az angyalok meghirdettĂ©k a pĂĄsztoroknak, hogy Krisztus megszĂŒletett, ezt Ă©nekeltĂ©k a betlehemi sĂ­ksĂĄg felett: „DicsƑsĂ©g a magassĂĄgos mennyekben az Istennek, Ă©s a földön bĂ©kessĂ©g,
 Ă©s az emberekhez jĂł akarat!” (Lk. 2:14) 

Låtszólag ellentmondås van a prófétai kinyilatkoztatåsok és Krisztus e szavai között:
 „Nem azĂ©rt jöttem, hogy bĂ©kessĂ©get bocsĂĄssak, hanem hogy fegyvert” (Mt. 10:34). 
De ha igazĂĄn megĂ©rtjĂŒk e kijelentĂ©seket, tökĂ©letes összhangot talĂĄlunk a kettƑ között. 
Az evangĂ©lium a bĂ©kessĂ©g ĂŒzenete. 
A keresztĂ©nysĂ©g olyan Ă©letforma, amely – ha elfogadjĂĄk Ă©s követik – bĂ©kĂ©t, összhangot Ă©s boldogsĂĄgot teremt az egĂ©sz földön. 
Krisztus vallåsa szoros testvéri közösségbe vonja mindazokat, akik elfogadjåk tanítåsait.

ForrĂĄs: Gondolatok a Hegyi beszĂ©drƑl, 27-28

Megjegyzések